KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
Arányos és igazságos klímapolitikai tehermegosztást javasolnak 2030-ra a Visegrádi Négyek

Idén márciusban az Európai Bizottság 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keretről szóló közleményének első miniszteri szintű politikai vitája zajlott Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén. Az Európai Bizottság a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának ratifikációjáról is tájékoztatást adott. A Visegrádi Együttműködés (V4), valamint Bulgária és Románia országainak klímapolitikáért felelős miniszterei a V4-ek soros elnökségét betöltő Magyarország vezetésével áttekintették az aktuális nemzetközi és európai uniós klímapolitikai ügyeket. Az egyeztetésen elhangzott, hogy az Európai Unió 2014. január 22-én kiadott klíma- és energiapolitikai csomagjával kapcsolatban hazánk kizárólag egy reális, az EU tagállamainak arányos és igazságos teherviselését tükröző üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésre vonatkozó célt támogat. E célnak figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő kapacitásait és fejlettségi szintjét, a 2030-as célokhoz kapcsolódó fejlesztések költségét, és az ellátásbiztonságot. A Környezetvédelmi Tanács ülésén az energiapolitika vonatkozásában a tagállamok és az Európai Unió közötti hatáskör-megosztásra, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet a hazánkat képviselő energiaügyért felelős államtitkár. Kovács Pál hangsúlyozta, hogy a tagállamok önállósága teljes mértékben meg kell, hogy maradjon az energiamix meghatározásában és alakításában, csak ez vezethet bármilyen cél kitűzése esetén biztonságos teljesítéshez. A Bizottság által javasolt új kormányzási mechanizmussal kapcsolatbanamely gyengítheti a meglévő tagállami kompetenciákat és a megújuló energia-célok tekintetében is kétértelmű értelmezésre adhat okot – a jelenlévő miniszterek többsége fenntartásainak adott hangot. Álláspontjuk szerint a klímapolitikai célok elérésének eszközeit a költséghatékonyságra és az ipari versenyképességre is tekintettel kell meghatározni. Európa csak olyan keretet hozhat létre 2030-ra, amelyben minden tagállam teljesíti kitűzött céljait.

forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály

PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON