KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
Napelem és hőszivattyú: gazdaságos szimbiózis

Több országban csökkentették már és csökkentik ezentúl is folyamatosan a napelemes rendszerek által termelt villamosenergia betáplálási támogatásának nagyságát, ami által egy napelemes rendszerbe történő befektetés csak hosszú idő után lenne nyereséges. Az olyan európai államokban, ahol a betáplálási támogatás nagysága eleve jóval alacsonyabb, mint az (esetlegesen államilag alacsonyan tartott) átlagos fogyasztási tarifa, pedig egyenesen predesztinált az ilyen rendszerek technológiailag továbbfejlesztett változatainak az alkalmazása.

Ezért tehát a szoláráram tárolási megoldásaiéppen a háztartások számára egyre attraktívabbak lesznek. A továbbfejlesztett, napelemes rendszerekben alkalmazott akkumulátoros tározók által a termelési többlet elraktározása lehetséges és így a napelemes rendszerek üzemeltetőinek lehetőségük van a saját fogyasztásuk megemelésére, így messzemenően függetlenné válhatnak a közcélú hálózati szolgáltatóktól.

A megfelelő nagyságúra méretezett akkutározóval rendelkező ún. On-Grid (párhuzamos üzemű) szerkezetű, háztartási méretű napelemes rendszerek természetesen nem csak az eddig megszokott háztartási elektromos fogyasztók állandó ellátását tudják így biztosítani, hanem a lakóépületek fűtési és hűtési igényeinek intelligens kielégítésében is nagymértékben hozzá tudnak járulni.

Az akkutározós rendszereknek van egy befektetési szempontból nézett alsó határa, amely alatt nem gazdaságos az üzemeltetésük. Amíg egy 3.000 kWh éves villamosenergia fogyasztású háztartás tározói kapacitásának alsó határa On-Grid rendszerben minimum 4,6 kWh körül van, úgy egy 12.000 kWh-s átlagos éves fogyasztásnál már 41 kWh-s tározói kapacitással kell számolnunk. Nyilvánvaló, hogy egy akkumulátoros tározós rendszerrel a már meglévő napelemes rendszert is ki lehet egészíteni.

Sokan tudják, hogy a hőszivattyús rendszerek fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmasak, de kevesebben ismerik a napelemes rendszerrel történő üzemeltetés alkalmazásának intelligens szimbiózisát.

A környezet energiájának hasznosítására szolgáló hőszivattyúval fűteni, hűteni, illetve meleg vizet lehet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről magasabbra emeli, a föld, a levegő és a víz által tárolt napenergiát hasznosítva.

A cél a végleges fosszilis energiahordozók és a távhő kiváltása a megfizethető, fenntartható energiagazdálkodás érdekében.

- Alapfeltételek:
Napelemes rendszer, kapcsolódás az áramkörbe, mérőóra

- A fogyasztó előnyei és haszna:
A saját fogyasztás megnövelése, önellátás, költségmegtakarítás

 

Alapfeltételek ennek alkalmazására

„Villamos, valamint gázmotoros hajtású és abszorpciós hőszivattyús rendszerek támogathatóságának kritériumrendszere“, az Új Széchenyi Terv 4. számú mellékletéből.

 

Általános követelmények valamennyi rendszer esetén

Megújuló energia felhasználásával történő fűtési-, hűtési technológia, ill. kazáncsere csak abban az esetben támogatható, amennyiben a beruházással érintett ingatlan eredeti állapotában megfelel a 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben meghatározott, az épület fajlagos hőveszteség tényezőjére vonatkozó követelményértéknek.

Az alábbi fiktív számítási példánkban egy új építésű, négyfős családi ház komplett HMV+fűtés és hűtési energiaigényének lehetséges fedezésére tervezett technológiák együttes alkalmazását mutatjuk be hagyományos kondenzációs kazán, illetve a hőszivattyú plusz napelemes technológia együttese esetében.

 

Gazdaságossági számítás
(nem teljesértékű levezetés!)

Emelkedtek az energiahordozók világpiaci árai és a forint árfolyam sem éppen kedvező. Ez egyúttal arra is lehetőséget ad, hogy elmagyarázzuk melyik áramtarifa mikor igényelhető és hogyan lehet összehasonlítani a más és más mértékegységben mért földgáz- és villamosenergia árát.

A számítás alapjai:

Az itt alkalmazott, egyszerűsített megtérülés számítás csak a beruházás összegét veti össze a beruházás révén a technológia vagy berendezés élettartama során megtakarítható energiaköltségek mennyiségével.

Az elemzés készítésekor érvényes lakossági földgáz illetve villamos energia átlagárát és a KÁT árát a Magyar Energia Hivatal által közölt ártáblázatokból illetve az ELMŰ-től és a GDF SUEZ-től vettük át.

A földgáz árát köbméterben, vagy újabban MJ-ban adják meg, az energiafelhasználást azonban kWh-ban mérjük, ezért célszerű ismerni az átváltást a mennyiségek között.

A földgáz fűtőértéke az MSZ 1648 szabványban meghatározottak szerint a 34 MJ/m3, de ettől ±5%-al el lehet térni, vagyis szolgáltatónként és időszakonként kis mértékben változhat.

Egy joule az egy watt teljesítménnyel egy másodpercig végzett munka, vagyis 1 kWh = 3,6 MJ. Tehát 1 m3 gázból 9,44 kWh energia nyerhető ki. Ebben a formában már sokkal könnyebben összehasonlíthatóak a tételek a villamos energia árával.

Így a földgáz elméleti ára: 17,30 Ft/kWh.

Ez a megközelítő érték azonban eltér a valóságban a kondenzációs kazán hatásfoka miatt!

Ezért kalkulációnkban 19,00 Ft/kWh-val (90 %-os kazánhatásfok mellett) fogunk számolni.

Egy hőszivattyú gazdaságosságának megítéléséhez átlagos meteorológiai adatok és előre meghatározott áramfelhasználási számok szükségesek.

Minél nagyobb a hőforrás-berendezés (WQA) és a hőhasznosító-berendezés (WNA) közötti hőmérsékletkülönbség, annál kisebb a hőszivattyú teljesítményszáma. Tervezéskor a lehető legmagasabb teljesítményszám elérése a cél, hogy a nagymennyiségű hasznos energia az ehhez szükséges hajtóenergiával kinyerhető legyen.

 

A fiktív lakóépület lehetséges energiamérlege a hőszivattyú plusz napelemes rendszerrel

A gazdaságossági számítást legalább egy fűtési periódusra kell vonatkoztatni. Új épületek esetén a hőfelhasználás, a még nedves falak miatt, az első periódusban lényegesen magasabb, mint az azt követő években.

Azt is meg kell itt sajnos jegyeznünk, hogy az energiaárak igen jelentős befolyással vannak a gazdaságossági, megtérülési szempontokra. Mert minél alacsonyabbak (ill. államilag eltorzítva alacsonyan tartottak) az energiaárak, annál kevésbé ösztönzik a háztartásokat korszerűsítésekre. Így még a magas energiafogyasztású épületeknek is megéri inkább pazarolni és fizetni a számlákat, mint beruházni az energiahatékonyságba.

De a háztartások beruházási képessége sem javul belátható időn belül az igen alacsony jövedelemszint és a bizonytalan munkahelyek miatt.

 

Hőszivattyús GEO tarifa

Lapunk áprilisi számában már beszámoltunk az ELMŰ GEO-tarifáiról. A „B GEO” tarifa kizárólag a hőszivattyús berendezések villamos energia ellátására használható. Az elosztó által alkalmazott vezérlés naponta legalább 20 óra fűtési időt biztosít úgy, hogy 2 óránál hosszabb megszakítás nem fordul elő és két megszakítás között legalább 2 óra bekapcsolási időt biztosít. Más berendezés üzemeltetése erről a csatlakozásról szerződésszegésnek minősül. Ennek bruttó ára: 32,3 Ft/kWh. Ezt hívjuk hőszivattyús áram tarifának.

 

H tarifa csak fűtési idényben, de nemcsak hőszivattyúra

A "H" árszabás hasonlít a "B GEO" tarifára, de van két nagy különbség közöttük:

- a "H" tarifa csak fűtési idényben (október 15. - április 15.) igényelhető

- a "H" tarifáról nemcsak hőszivattyú üzemeltethető, hanem megújuló energiaforrást hasznosító egyéb készülékek is. Ennek bruttó ára 30,76 Ft.

Az áramszolgáltató által kínált hőszivattyús áramtarifának 3 előnye a lakossági és kisvállalati ügyfelek számára:

- Igen kedvező fogyasztói ár (= az elfogyasztott kilowatt óránkénti áramért).

- Az éjszakai valamint a hétvégi és az ünnepnapi nagyon kedvező fogyasztói árak.

- Az alaptarifa költségébe beszámított speciális mérőórát a további támogatások kihasználásához szükséges számításokhoz is fel lehet használni.

A hőszivattyús áramtarifának vannak hátrányai is:

- Magasabb szerelési ráfordítás (saját, különálló vezeték a mérőórától a hőszivattyúig).

- Esetenként kettő mérőóra helyének a kiépítése szükséges a kapcsoló szekrényben, vagy egy új szekrényre lesz szükség.

- Leválasztási idők, amik esetenként szükségtelen megszakításokat eredményeznek és ezáltal a hőszivattyú gyorsabb kopásához vezethetnek (mint az autónál a rövid útszakaszok) és csökkentik a komfortot akkor, ha nincs tározó a rendszerben.

- Relatív magas alapköltség a fogyasztói árhoz képest.

- Csak a hőszivattyúra és a közvetlen hozzátartozó aggregátokra valamint a fűtőszálra érvényes, nincs éjszakai árama ebből a mosógépnek, a ruhaszárítónak és a világításnak.

A témával kapcsolatos következő cikkünkben kitekintést teszünk a németországi piac adta lehetőségekre.

www.mnnsz.hu

PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON