KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
A távfűtés új dimenziója: szabályozás, okosmérés

A mintegy 240.000 háztartást kiszolgáló FŐTÁV Zrt. vezérigazgatójával, Fekete Csabával beszélgettünk a társaság közép- és hosszú távú stratégiájáról, az „OKOS-ház program” által energetikai korszerűsítési pályázatot nyerő házakról, valamint arról, hogy miként kellene megvalósítani az energetikai felújításokat ahhoz, hogy értelmes, kiszámítható megtakarítást érjen el egy adott háztartás.

Tavaly 50 millió forint értékben épületek energetikai felújításának támogatásáról, megújulók telepítéséről döntöttek. Mit kell tudni a programról?

2012-ben határoztunk úgy, hogy elindítunk egy ilyen „pilot”, azaz teszt jellegű programot, melynek révén a pályázatot elnyerő lakóközösségek, mi, mint szolgáltató, valamint a lakosság is tapasztalatokat szerezhet azzal kapcsolatban, hogy milyen megtakarítás érhető el egy-egy épület, illetve a hozzá tartozó lakások energetikai korszerűsítésével. Ez tulajdonképpen az OKOS-ház program lényege. A nyertes közösségeknek nem merül fel semmiféle költségük, a munkálatokat teljes mértékben a FŐTÁV finanszírozta, finanszírozza. A keretösszegbe egyébként négy panelépület fért bele, azok egyikét már át is adták, a többi kivitelezése jelenleg is tart. A jelentkezés feltételeként azt jelöltük meg, hogy az adott épület fűtési rendszerének már korábban át kellett esnie a korszerűsítésen, amelynek elvárt műszaki tartalma megegyezett az ÖKO-programban végzett korszerűsítéssel. Ezen felül minden olyan energiatakarékosságot célzó megoldást figyelembe vettünk, mint a homlokzat hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, egyéb a hőfelhasználáshoz kapcsolható korszerűsítés.

Melyek az „okos” felújítás konkrét elemei, lépései?

Három intézkedésből áll össze a racionalizálás: a használati melegvíz-rendszerek (HMV) felújításából, a smart költségosztás, azaz okos költségosztók felszereléséből, valamint napelemek tetőre történő felhelyezéséből. A használati melegvíz-rendszerek felújítása alatt leginkább a szigeteletlen, és szabályozatlan cirkulációs rendszerek veszteségeinek csökkentést értjük. A használati melegvíz-rendszer korszerűsítésével nem csak hőt, hanem víz- és csatornadíjat is meg lehet spórolni. A napelem telepítésével az elektromos hálózatba tudunk energiát betáplálni – és ezáltal csökkenteni a társasház villanyszámláját –, ám a panelek „okosításának” leglényegesebb eleme mégiscsak a már szabályozható fűtési rendszerrel kapcsolatos. Az épületekben ugyanis teljes körűen megvalósul az úgynevezett „okos költségosztás”, ami azt jelenti, hogy mind a vízfogyasztás, mind a fűtés esetében a lakók pontosan követni tudják hónapról hónapra a fogyasztásukat. Ez a rendszer lényegében kiküszöböli a költségosztók legnagyobb hátrányát, azt, hogy azokról a lakók nem tudnak saját maguk fogyasztást leolvasni.

Szabályozhatóvá válik a panelfűtés?

Ezeknek az épületeknek a fűtése már jelenleg is szabályozható. Az új elem a fogyasztás legalább heti szintű nyomon követhetősége.

Segítsen, kérem: mitől válik érdekeltté a fogyasztó a fűtés mérséklésében, ha ez egyedi mérés és elszámolás híján nem mutatkozik változás számlájában a hónap végén?

Az okos költségosztók, hozzásegítik fogyasztóinkat ahhoz, hogy tudatosabban, takarékosabban tudják fölhasználni a hőt, azaz, hogy spórolhassanak. A költségosztók fogyasztási arányszámokat mutatnak. Az újdonság az ezekben az épületekben, hogy a fogyasztási arányok kiértékelése nem csak egy fűtési idény végén történik meg, hanem legalább hetente. Az így kapott adatok alapján a lakók transzparensen láthatják energia-felhasználásukat, és nem csak komoly szaktudással értelmezhető arányszámokat. Korábban a digitális kijelzők manuális leolvasása, azaz a lakásba történő bejutás volt a feltétel, később a mérők rádiós eszközzel (tehát személyes jelenlétet nem megkövetelő) történő észlelése vált lehetővé, manapság pedig már online rendszer is rendelkezésre áll, amely a kiértékelést is lehetővé teszi. Okos költségosztóval rendelkező ügyfeleink internetes alapú adatszolgáltatás mellett akár hétről-hétre nyomon követhetik fogyasztásuk alakulását, így tudatosan beavatkozhatnak energiafelhasználásukba.

Milyen számszerű eredményekkel szolgálnak a felújítások?

Tapasztalatunk szerint a szabályozhatóság önmagában kb. 15 %-os megtakarítást hozhat, hiszen onnan kezdődik a fogyasztói tudatosság. Az OKOS-ház pályázat keretén belül elsőként átadott ház (Rákos út 100. – szerk.) vízmelegítésre fordított hőfogyasztása már kimutatható, 25 % körüli költségcsökkenést jelez, míg ha egy épületet, és azon belül a lakásokat minden szempontból racionalizálnak, és a hőszigetelés is megtörtént, úgy akár 50-60%-kal is mérsékelhetőek a költségek egy teljesen felújítatlan „eredeti” állapotú épülethez képest.

Terveznek az OKOS-ház programhoz hasonló kampányt a közeljövőben?

Azt látni kell, hogy a Főtáv Zrt. nem képes házak ezreit, lakások tízezreit ily módon támogatni, hiszen rengeteg pénzről van szó. Az általunk kiszolgált lakások 60%-ban nincsenek fűtésszabályzó eszközök felszerelve, a nélkül pedig értelmetlen egy ilyen projekt. Ami pedig Ügyfeleink egyéb módon történő támogatását illeti: tavaly csökkentettük a távhőszolgáltatás alapdíját 10%-kal, és ezt a mérséklést azóta is tartjuk.

Magától értetődő a kérdés: hogyan lehetséges ez a rezsicsökkentéssel párhuzamosan?

Az állam a januári rezsicsökkentés okozta bevétel kiesés fejében, a hőoldali támogatási rendszer keretében részben kompenzálta a távhőszolgáltatókat. Az árak szinten tartásához valójában három út vezet: az egyik ilyen ösvény az olcsó hőhöz való hozzájutás, a másik a cég saját működési költségeinek csökkentése, a harmadik pedig új fogyasztók bekapcsolása a szolgáltatásba. A FŐTÁV Zrt. a három utat párhuzamosan járja.

Olcsó hő? Miként tudnak az előállításon spórolni?

A termelt és vásárolt hő közötti arány ma a FŐTÁV-nál 85-15% a vétel javára, a földgáz-alapú saját termelés aránya csökken. A feladat tehát az, hogy minél olcsóbb forrásokat találjunk, növeljük a megújulók arányát, és hogy a drága hőforrások felhasználását a csúcsokra időzítsük. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy hideg téli estén többet táplálunk be a drágább hőforrásokból, egyéb időszakokban viszont olcsóbb hőforrásokból látjuk el a fogyasztókat. Az energia nagy részét ma még hőerőművektől vásároljuk, hiszen bőséges kapacitást nyújtanak, ugyanakkor a Nemzeti Energiastratégia program, valamint a saját költségek csökkentése arra sarkall bennünket, hogy a már most is működő alacsonyabb költségű termelőktől vásároljunk.

Mire gondol?

Budapesten jelenleg egyetlen hulladékhasznosító erőmű funkcionál. Innen ugyan vásárolunk hőt, de ez a teljes betáplált hőmennyiségnek csupán 4%-át teszi ki. Úgy gondolom, hogy ezt nagyobb arányban is megtehetnénk, mert kapacitás van. Ennek érdekében KEOP pályázati források felhasználásával összekötjük a Hulladék Hasznosító Művet az újpalotai hőkörzettel. Ezzel a hulladékégetésből származó olcsó hőt hasznosítjuk a lakások fűtési rendszereiben. Szó van egy második mű építéséről is – ha az elkészülne, akkor a szemét lerakása helyett lakásokat fűthetne a Budapesten termelődő hulladék. A hulladékégetés a távhő számára hőforrás lehetne, a szemét földgázt váltana ki, és csökkenne a lerakott hulladék mennyisége. Bécs például ezen az úton jár, és az eredmény: olcsó hő kerül a bécsi távhőrendszerbe. Ez azonban csak az egyik lába a megtakarításoknak, a másik oldal a hőfelhasználás, ami a lakosság oldalán történik. Ott is fejleszteni, fejlődni szükséges.

Ha egyetlen üzenetet közvetíthetnénk a lakosság felé, mit fogalmazna meg?

Mindenképpen azt, hogy a távfűtés fejlődő szolgáltatás, amely az ingatlanok értéknövelő tényezőjévé válik, érdemes a hőszolgáltatás ezen típusát választani. Ahhoz azonban, hogy a számlákon szimpatikusabb összegek jelenjenek meg, a tulajdonosoknak nem szabad elhanyagolniuk a szükséges korszerűsítéseket, felújításokat.

Smulovics Tamás

PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON