KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
Fűtés, megtakarítás biomasszával

Köszönöm a lap Tulajdonosának, és Szerkesztőségének, hogy hosszabb távon biztosítottak számomra lehetőséget, felületet szakmai kiadványukban, így alkalmam nyílik részletesen elemezni a különféle alternatív és megújuló energiatermelő rendszereket és a megtakarítási formákat. Korábbi elemzésemben a villamosenergia-termelő napelemes rendszerekkel, most pedig a fűtési rendszerekkel, ezen belül a biomassza fűtésekkel foglalkozom.

Nézzük az állandó kiadást jelentő és már sokszor emlegetett energiaköltségeket. Egy adott épület – legyen az középület, irodaépület, társas,- vagy családi ház –, ha nem speciális a funkciója, akkor elmondható, hogy a működtetéséhez szükséges energiaköltségek az alábbiakban terhelik a tulajdonos, üzemeltetőt, bérlőt:

A legkisebb energiát a HMV előállítására fordítjukez hozzávetőlegesen 6-9%, amely akár a fűtéshez is kapcsolódhat. Nagyságrendileg a következő a villamos energia költségünk, amely nagy általánosságban 25-30%-a az éves energiaköltségnek. A legjelentősebb tétel a 6 hónapos fűtési idényben jelentkező fűtési költség, amely az éves energia költségünk 65-70%-át is elérheti.

Jelen írásomban nem térek ki a geotermikus energiával működő hűtött-fűtött négycsöves rendszerekre, mert ezen épületek (sajnos) nem elterjedtek és viszonylag kevés olyan tulajdonos van, aki ezen komfortos rendszerek kiépítését hajlandó lenne napjainkban finanszírozni. A hagyományos fűtéssel rendelkező régebbi épületek ilyen magas komfortú rendszerekkel történő átalakítása pedig ritkább a fehér hollónál. A másik téma, amelyet nem részletezek a kondenzációs kazánok beépítése, a hagyományos, korábban elterjedt magas hőmérsékletű fűtési rendszerekbe. Köztudott, hogy az alacsony hőmérsékletű kondenzációs technológiával működő kazánok beépítésekor, a hőleadók (radiátorok) felületét 15-20%-al kellene növelni. Viszont szerencsés, vagy kellően átgondolt esetben (mindenképpen javasolt) a fűtéskorszerűsítést megelőzi, vagy egy időben kíséri a nyílászárók cseréje, a homlokzati, lábazati hőszigetelés, valamint a záró födém hőszigetelése. Az így keletkező (az alkalmazott technológiától függő) 35-45%-os fűtési költség- megtakarítás, amely az épület kisebb hőleadásából származik, ellensúlyozni képes a kondenzációs technológia miatti elvárt felületnövelést.

Vizsgáljuk akkor a biomassza fűtéseket, vagy más néven a megújuló energia alapú szilárd tüzeléseket, Ezeknek a legelterjedtebb (egyben a legjobb hatásfokkal működő) formája a faelgázosító,- faapríték,- és a pellet kazánok. A tüzelőanyag sok esetben (de leginkább pellet) készülhet mezőgazdasági hulladékból. Napjainkban egyre több az olyan kazán, amely működhet rossz minőségű gabona elégetésével, vagy a csonthélyas magvak szárítást követő elégetésével.

Ezek a technológiák egyre jobban megközelítik a nagy sűrűségű gázzal (fosszilis energia) működő kazánok komfortját.

Ezen berendezések közös ismérve a viszonylagosan magas, egyszeri bekerülési költség. Fölmerül még a magas hőmérsékletű füstgáz elvezetése, illetve a tüzelőanyag-tároló megléte. Ezek egyszeri beruházást igénylő tételek, de ne feledkezzünk meg a – kondenzációs falikazánhoz képest – a nagy helyigényről sem. Ilyesféle átalakításról csak azon épületek esetében lehet szó, ahol központi kazán, vagy hőközpont működik, és van lehetőség kémény kiépítésére, tüzelőanyag tároló kialakítására.

Az érdeklődő gazdálkodó szervezeteknek, társasházaknak minden esetben fel szoktam hívni a figyelmüket, hogy a „spórolás a gazdagok sportja”. Kicsit komolyan, felelősen gondolkodva: az egyszeri magas beruházási költség és az a tény, hogy nem importból származó fosszilis energiával szennyezzük a környezetünket, hosszú távon, már 6-8 év távlatában megtérül.

A biomassza tüzelések pozitív oldala a teljes életciklus alatt jelentkező – tehát állandó költségnek tekintett – alacsony fűtési költség. Ha feltételezzük azt, amit a kondenzációs kazánok esetében, tehát a fűtéskorszerűsítés együtt jár az épület hőszigetelésével, nyílászáróinak cseréjével, úgy a biomassza kazán beépítésével a fűtési költségünk 55-70%-al csökkenthető. Ez attól függ, hogy a tüzelő anyagunk milyen feldolgozottsági állapotban van, valamint, hogy mennyi emberi erőt vagyunk hajlandóak a rendszer üzemeltetése alkalmával áldozni.

Faelgázosító kazán estében a legolcsóbb a fűtésünk, ekkor csupán egy jó szabályzó rendszerre, nagy puffer tartályra és egy egyszerű tüzelőanyag tárolóra van szükségünk. Ha már faapríték kazánban gondolkodunk – ebben az estben drágább a tüzelőanyag, mert az aprításra többletenergiát használtunk – akkor egy magasabb komfortfokozatról beszélünk. A tüzelőanyag bejuttatásához bonyolultabb, drágább szerkezetre van szükségünk. Ebben az estben a tüzelő anyagtároló fedett helyen, a kazánhoz nagyon közel kell, hogy létesüljön. A gázkazánok által biztosított komforthoz leginkább hasonlító rendszerek a legnagyobb egyszeri bekerülési költséggel járó pellet kazánok a működtetésükhöz szükséges nagy helyigényű, speciális kialakítású tárolókkal. A jó minőségű keményfa pelletek nagyon alacsony hamu tartalmúak, fűtőértékük pedig eléri a gáz fűtőértékének 50%-át.

Összefoglalva elmondható, hogy a legnagyobb megtakarítás a fűtési rendszer korszerűsítésével érhető el, így ezzel csökkenthető leginkább a fosszilis energia elégetéséből származó környezeti terhelés.

Önkormányzatoknak és az államháztartás alrendszereiben működő szervezeteknek ilyen típusú fejlesztéseire a KEOP pályázati források 85-100% pénzügyi támogatást biztosítanak.

Mészáros György
www.udvar-haz.hu

PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON