KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
A kéményseprô is kétszer csenget

Érdemes odafigyelni a kötelezô kéményellenôrzésekre és szén–monoxid érzékelôket felszerelni az ingatlanok helyiségeibe. Hogy mikor érkezik a kéményseprô, mely lakásokban kötelezô elvégeznie az ellenôrzéseket, illetve, hogy mi ajánlatos az érzékelôk használatával kapcsolatban, az a lentiekbôl kiderül.

Bár az idén eddig ellenôrzött budapesti lakások 10%-ába nem tudtak bejutni a kéményseprôk, a zárt lakások száma így is jóval alacsonyabb, mint az elmúlt években, amikor minden ötödik lakás kéményeit nem tudták megvizsgálni. A katasztrófavédôk és a kéményseprôk ismételten felhívták a lakosság figyelmét, hogy az éves kéményellenôrzés elengedhetetlen a mérgezések kockázatának minimalizálásához.
 
A kötelezô kéményellenôrzéseket a jogszabályokba foglaltak szerint elôre ütemezett módon, sormunka jelleggel végzi a közszolgáltató. 2013. január és szeptember között 53.000 lakásba nem engedték be a kéményseprôket az ellenôrzés idején. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgálatokat a lakások 10%-ában nem tudta elvégezni a közszolgáltató a két meghirdetett alkalommal, illetve azt 30 napon belül pótlólag sem vette igénybe az ingatlan tulajdonosa vagy használója. Ezen ingatlanokat a kéményseprôknek át kell jelenteniük a hatóságnak, azaz az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Az év elsô kilenc hónapjában ellenôrzött közel 600.000 fôvárosi címen végeztek ellenôrzést a kéményseprôk. Az ellenôrzések során 1.900 címen találtak életveszélyes kéményt. Közvetlen életveszélyt jelent az égéstermék tartós visszaáramlását mutató, a tömörtelen, az állagromlott, a tûzbiztonsági elôírásoknak nem megfelelô/nem tisztítható kémények használata. ­­­Az életveszélyes kémények használatát a katasztrófavédelem megtiltja a hiba kéményseprô-ipari nyilatkozattal igazolt elhárításáig.
 
Fûtési idôszakban a szén-monoxid mérgezések kockázatának minimalizálása érdekében biztosítani kell az ingatlan megfelelô levegô-utánpótlását. Különösen fontos ez a fokozott záródású, jól hôszigetelô nyílászáróval rendelkezô lakások esetében. Komoly veszélyforrásnak számít emellett, ha a lakás levegôjét elszívó berendezések (pl. konyhai szagelszívó, nagy teljesítményû ventillátor stb.) egy idôben mûködnek a nyílt égésterû tüzelôberendezéssel. Az ilyen helyzetekbôl fakadó balesetek elkerülése érdekében biztosítani kell, hogy ezek az eszközök ne tudjanak egyszerre mûködni.
 
Budapesten október 14-ig több mint százharmincnégy szén-monoxid mérgezéses esethez kellett vonulniuk a Fôvárosi Ka­taszt­ró­fa­vé­del­mi Igazgatóság tûzoltóinak. Hatvanan szenvedtek szén-monoxid-mérgezést. A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb háztartási baleset, amelyet legtöbbször a nem megfelelô mûszaki állapotú, vagy a helytelenül használt tüzelôberendezés, kémény, kályha, kandalló, gázsütô, gázszárító, gázkazán, gáz vízmelegítô vagy vegyes tüzelésû kazán okozza. 
­­­
Lapunk az ellentmondásos sajtóinformációk tisztázása végett megkereste Müller Mátét, a FÔKÉTÜSZ Ügyfélkapcsolati és Kom­mu­ni­ká­ciós Osztályának vezetôjét, aki elmondta: a kéményseprôk kötelezô, éves ellenôrzéseik során nem tesznek ajánlást szén-monoxid-mérôk mûködtetésére, ellenben 2013. október 15-tôl feladatuk, hogy ellenôrizzék az érzékelôk meglétét, azok szavatosságát, illetôleg rendeltetésszerû mûködését. Igaz, nem minden budapesti ingatlant ellenôriznek ebbôl a szempontból is – az alábbi feltételek mindegyikének megfelelô helyek esnek a jogszabály hatálya alá:
– Az ingatlan nyílt égésterû készüléket használ, amely berendezés légtér összeköttetésben van a közösségi térrel (ergo azon lakóegységek, amelyeknél a készülék területileg elhatároltan, pl. egy kazánházban mûködik, azokra nem vonatkozik az ellenôrzés).
– Oktatási intézmények, fekvôbeteg-ellátó helyek, szálláshelyként kiadott ingatlanrészek, illetôleg zenés-táncos helyek, illetve az új építésû ingatlanok.
A Leier és a Magyar Kéményseprômesterek Szövetségének közös közleménye
Hazánkban a lakások közel 80%-ban fûtenek gázzal, amely így még mindig az egyik legelterjedtebb fûtési forma. A mai napon induló fûtési szezon emiatt az ország lakosságának nagy részét érinti, olyan veszélyeket magában rejtve, mint a szén-monoxid-mérgezés vagy a rossz füstgázelvezetés. Magyarországon évtizedek óta folyamatos probléma a kémények tragikus állapota, amely az utóbbi években csak igen csekély mértékben javult. Körülbelül 4,5-5 millió üzemelô, és tartalékkémény található országszerte, amelyek közül mintegy száz-száztízezer életveszélyes, és több mint félmillió szorul javításra, ám az adatokat - a kontroll nélkül egyre fokozottabban terjedô fatüzelés miatt - csak megbecsülni lehet. A kémények és tüzelôberendezések a biztonságos mûködés érdekében odafigyelést és folyamatos ellenôrzést igényelnek, mivel a hibás, elöregedett és elavult rendszerek komoly életveszélyt jelenthetnek. 2013-ban már 12-en vesztették életüket szén-monoxid-mérgezésben.
 
Mindezek miatt 2013. október 15-én, a hivatalos fûtésszezon indulásának napján – immáron hagyományosnak tekinthetôen – a Magyarországi Kéményseprômesterek Szövetsége és a Leier Hungária Kft. közös, figyelemfelkeltô sajtótájékoztatót tartott egy belvárosi irodaház tetején. Az eseményen többek között arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a kémények és gázüzemû készülékek rendszeres és szakszerû karbantartása és a különbözô tüzelési módokhoz alkalmazkodó kémények kiválasztása nem csak a balesetveszélyektôl kímélheti meg a lakosságot, hanem hosszabb távon energia megtakarítást, és a környezetünkre kisebb terhelést is eredményezhet.
 
„A rosszul karban tartott vagy egyáltalán nem ellenôrzött kémények jelentik a legnagyobb veszélyforrást a fûtésszezonban, amelynek eredménye lehet a szén-monoxid-mérgezés. Ez legtöbbször a tüzelô-, fûtô-, és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használatára, a karbantartás és ellenôrzés hiánya mellett, a helyiségek nem megfelelô szellôztetésére vezethetô vissza. Éppen ezért különös jelentôsége van a kémények rendszeres ellenôrzésének. A nehezen észlelhetô, színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis jellemzôen a tüzelôberendezésen keresztül vagy a nem megfelelôen mûködô kéménybôl áramlik vissza a helyiség légterébe. A gázüzemû készülékeket (konvektor, cirkó) elég évente egyszer átnézetni, amely ugyan pár ezer forint ráfordítást jelent a családi költségvetésben, de késôbb akár életeket is menthet” – mondta el Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprômesterek Szövetségének elnöke, majd hozzátette: „A kémények állapota hazánkban továbbra sem kielégítô, bár látunk némi javulást. Saját érdekünk, hogy a kéményseprô munkáját segítsük azzal, hogy beengedjük a lakásba. Amellett, hogy ez életeket menthet, egy káresemény esetén a legtöbb biztosító kéri a kéményseprésrôl kiállított igazolás bemutatását is, amelynek hiányában nem adnak kártérítést.”
 
A szén-monoxid-érzékelésrôl
A szénmonoxid (CO) színtelen, szagtalan gáz, mely fosszilis tüzelôanyagok tökéletlen égése során keletkezhet. A dohányfüst és a beltéri gáztüzelés szintén jelentôs CO forrás. Rendkívül mérgezô, belélegezve a vérben az oxigénszállításért felelôs hemoglobinhoz kötôdik (240x erôsebben az oxigénnél) és carboxyhemoglobint képez, gátolva a szervezet oxigénellátását. Minél nagyobb a vér carboxyhemoglobin tartalma, annál komolyabb tünetek jelentkeznek. A halmozódás sebessége függ a belélegzett szén-monoxid koncentrációjától. Például 100ppm CO koncentráció esetén 10%-os carboxyhemoglobin szint kb. 80 perc elteltével alakul ki, míg ugyanezt a mérgezési szintet 300ppm-nél már 20 percen belül éri el a vér. 
Az enyhe mérgezés fejfájással, émelygéssel, szédüléssel, hastáji fájdalommal jár, ugyanakkor a szervezetben való felhalmozódásával a tünetek erôsödnek. Emlékezetvesztés, átmeneti látászavar, ájulás következik, majd beáll a halál. A mérgezettek 10-15%-a maradandó szív-, agy-, és idegrendszeri károsodást szenved.
Mivel az emberi szervezetben a szén-monoxid halmozódva okoz mérgezést, a vészjelzôknek a halmozódás veszélyére kell figyelmeztetniük. A téves riasztások elkerülése érdekében a készülék az emberi egészségre nem ártalmas CO koncentrációra nem riaszthat. Riasztást csak a koncentráció és idô függvényében adhat, az Európai Uniós EN50291:2001 szabvány szerint.
 
Ha a készülék vészjelzést adott, mindaddig riasztania kell, amíg a CO koncentráció nem esik 50 ppm alá. Csak olyan CO érzékelôt vegyünk, ami a fent említett szabványnak megfelel, mert csak így biztosítható, hogy feleslegesen nem riaszt, ijedséget és anyagi kárt okozva. 
Az érzékelô elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy sûrûsége csak csekély mértékben kisebb a levegôénél, ezért nem alakul ki rétegzôdés, hanem a légtérbe jutva elkeveredik a levegôvel. A vészjelzôt a készülék használati utasításában leírtaknak megfelelôen kell felszerelni. Amennyiben az nem tartalmaz érdemi információt, a következôk szerint:
• A vészjelzôt a potenciális CO forrástól (pl. kazán) 1-3 méterre kell elhelyezni. Ha a helyiségben válaszfal vagy más térelválasztó is található, akkor a vészjelzôt a szén-monoxid forrással azonos térrészben kell elhelyezni.
­• Falra rögzítés esetén az érzékelô legyen magasabban az ablak és az ajtó felsô élénél, de legalább 15 cm-rel a mennyezet alatt.
• Ha a készüléket a mennyezetre rögzítik, akkor az legyen legalább 30 cm-re minden faltól. Ha a mennyezet lejt, akkor a készüléket a helyiség magasabb részében kell elhelyezni. 
• A hálószobában és más a potenciális CO forrástól távoli helyiségben elhelyezett vészjelzôt a helyiség azon részén kell felszerelni, ahol a helyiségben tartózkodók levegôt vesznek. Tehát hálószobában a vészjelzôt az ágy magasságában kell felszerelni. 
 
Ha rendelkezünk riasztóberendezéssel, érdemes lehet egy olyan érzékelôbe beruházni, ami a riasztóközpont felé képes jelzést leadni. Ajánlott ilyenkor távfelügyeleti szerzôdést kötni, hogy a készülék jelzésére a 24 órában mûködô diszpécserszolgálat erre kioktatott személyzete reagálni tudjon. Megpróbálnak elérni minket; ha ez nem sikerül, értesítik a tûzoltóságot, ami akár az életünket is megmentheti. 
A közelmúltban a témában megjelent cikkek között találhatunk egy részletes tesztet a piacon lévô CO érzékelôkrôl. A teszt igen tanulságos, az olcsó érzékelôk többsége egyáltalán nem megbízható és hamis biztonságérzetet ad. 
Oda kell figyelni a vásárláskor a készülék várható élettartamára is, ugyanis ez a benne lévô érzékelôelem technológiájától függ. Az olcsó termékek esetében sokszor fel sem tüntetik a csomagoláson. Az érzékelôk élettartama a pár évtôl 6-7 évig terjed, a gyártó által megadott idô után nem szabad használni ôket.
 
A téma fontosságánál fogva kiemelt odafigyelést igényel, aki CO érzékelôbe tervez beruházni, mindenképpen tájékozódjon alaposan. Érdemes; csak az idén ezek a berendezések már 50 esetben mentették meg emberek életét.
Szita Sándor Attila
Multi Alarm Zrt.
 
 
PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON