KEZDŐLAPESEMÉNYEKE-MAGAZINCIKKEKPARTNEREINKKAPCSOLAT
Lakáshelyzet Budapesten

Így élünk mi!

A következőkben közölt IGYLAKUNK.HU kiállítás anyagát összeállító Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke, Dr. Maráczi Zsolt a hazai lakhatási problémákat feszegető kérdéseinkre a szervezet kutatásain és véleményén alapuló válaszokat fogalmazott meg. Az elnök szerint az összkép lesújtó, azonban megfelelő forráselosztással már a közeljövőben lehet javítani.

Többek között az Önök által készített statisztikákból is kiderül, hogy súlyos problémák jellemzik a magyarországi lakhatási körülményeket, a lakásállomány nem megfelelõ. Önök szerint a helyzet kizárólag új társasházak építésével orvosolható, vagy pedig egy összetettebb, minden építményt egyedileg vizsgáló, energetikai felújításokat is bevetõ megoldással?

Az energetikai felújítások fontosak, a javaslataink között is megtalálhatók, nem véletlenül szerepel az egyesületünk nevében is. Egészséges lakáspolitika nincs sem lakásfelújítások, sem lakásépítések nélkül. A négypontos javaslatcsomagunk három eleme a felújításokra is vonatkozik: legyen központi hivatala vagy kormánybiztosa a lakásügynek a lakásfejlesztési politika komplex kezelésére, legyenek elérhetők EIB-konstrukciók kedvezményes kamatú hitelre, energetikai célú lakásfelújításokra és építésekre, valamint a 2014-2020-as támogatási időszak uniós forrásait be lehessen vonni a lakásállomány fejlesztésébe.

Valószínűleg több forrásra van szükség az energetikai felújítások, mint az építések tekintetében, hiszen több épületet kellene felújítani, mint építeni. Ha azt vesszük alapul, hogy 100 évente kellene megújulnia a lakásállománynak, ehhez évente 43 000 lakást szükséges építeni. Ugyanakkor egy épületet 25 évente kell generálisan felújítani, akár energetikai szempontból is (a fűtési rendszer, a kazán körülbelül eddig bírja). A 4,3 milliós hazai lakásállománnyal számolva a fenti adatokkal láthatjuk, hogy 3-4-szer annyi felújítás van, mint építés, azaz körülbelül 120 000 lakást kellene átlagosan évente korszerűsíteni. Ezek az építés és a felújítás számai, de az energetikai felújítás kicsit más, mert az nem egy átlagos felújítás. Egy nem felújítandó épületnél is lehet energetikai igény, így erre talán még ennél is nagyobb számot lehetne mondani.

Sajnos nincs pontos adatunk arra nézve, hogy évente hány lakást újítanak fel energetikailag. Hetkikusak a támogatások, összevissza vannak a rendszerek, nincs rendes adatközlés. Mindenesetre a legfontosabb az, hogy ahol védendő építészeti értékről van szó, ott természetesen csak felújítás jöhessen szóba, más esetekben azonban a gazdaságosság szempontja döntsön a felújítás és az új építés között. Rendkívül lényeges annak biztosítása, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és az adott ingatlanon megvalósuló úgynevezett ''helyettesítő új építés'' egyenrangú alternatívák legyenek, közülük az optimális megoldást lehessen választani.

A ''mindenki lakjon közel a munkahelyéhez'' elsősorban a vidéki területeket érintő, égető probléma. Ha a Nyírpazonyból Nyíregyházába és vissza naponta ingázó munkavállaló végleg egy nyíregyházi bérlakásba költözik családjával, és ezt sokan megteszik a községből, nem félő, hogy Nyírpazony nem marad fenntartható?

Egy iparfejlesztés esetén fontos, hogy elérhető közelségben lakjon a munkaerő, tehát ahol iparfejlesztés van, oda kell építeni bérlakást – nem a kis falvakból akarjuk ezzel elszívni a lakosságot. Éppen ezért javaslunk komplex lakáspolitikát, amely szoros kapcsolatban kell, hogy legyen a vidékfejlesztési politikával, vidékstratégiával. Fontos, hogy a vidéki lakosság tudjon helyben dolgozni, jövedelmet termelni, fejleszteni a lakásviszonyain, így szükségesek a családi házakra vonatkozó lakásépítési, felújítási támogatások is.

Volt egy javaslatunk is – amit csak részben fogadtak el –, nevezetesen, hogy lehessen bérbe adni úgy a saját lakást, hogy az ebből befolyó bevételt ne adóztassák meg akkor, ha az illető ezért az összegért a munkahelye közelében lakást bérel. Így lehetne ösztönözni a munkaerő-mobilitást segítő lakásbérlést.

Önök szerint megfelelő megoldás-e a Panelprogram - illetve amennyiben nem, mihez kezdenének a magyarországi lakosság közel ötödének otthont adó állománnyal? Amennyiben lebontanák, miként gondolkodnak a tulajdoni, lakhatási átmenetrõl?

Tényként kezeljük, hogy van egy drága fenntartású, változatos állapotú panel lakásállomány (a teljes lakóépület-állomány 19 százaléka), ez adottsága a magyar lakásügynek. A panelra ugyanúgy igaz, mint más épületekre: ha olyan komoly statikai vagy gépészeti probléma van, hogy nem gazdaságos a felújítás, akkor kell lebontani. Annak idején azért épült ennyi panelház, mert nem egyenletesen oszlott el a lakásépítések száma, egyik évben keveset, máskor sokat kellett építeni. Ezt is orvosolná az a javaslatunk, hogy egyenletes ütemben, évente körülbelül 40 000 lakás épüljön.

Ha bontásról és újjáépítésről beszélünk, sokkal inkább érintettek a vidéki Kádár-kockák, ahol sokkal egyszerűbben kivitelezhető az újjáépítés, hiszen egy-egy tulajdonos tudja meghozni a döntést, ezért fontos, hogy a helyettesítő új építés jellegű intézkedések elérhetők legyenek a vidéki településeken élők számára. Ráadásul ha energiahatékony, modern vidéki épületek épülnek, akkor ez jó hatással lesz az egész vidékfejlődésre, a faluképre, a falusi turizmusra is.

Melyek az ''élhető'' lakás, az ''élhető'' épület minimum követelményei Önök szerint?

A meglévő állományból közel félmillió az alapvető minőségi követelményeket sem teljesítő, úgynevezett ''substandard'' lakás (nincs WC, fürdőszoba, alapozás nélküli, vályogfalú épület). Hozzávetőlegesen 1,3 millió ember él Magyarországon ilyen körülmények között. Közel ötszázezer az elfogadhatatlan minőségű lakások száma (jellemzően gazdaságosan nem felújítható állapotban). Építésnél vagy felújításnál megannyi szempontot figyelembe kell venni: ilyen az egészségre nem káros és lebontását követően a környezetre veszélytelen építőanyagok alkalmazása, a jó hőszigetelés mellett az egészséges légkomfort, valamint az innovációk felkarolása és tömegesítése az állam részéről – de csupán kellő tesztelést követően. Megfelelő energetikai kategória elérésével a rezsi is csökkenthető, a lakosság adósságcsapdája pedig felszámolható – ezáltal a segélyre szorulók köre is szűkíthető. Nem elhanyagolandó szempont az életciklus-elemzés sem, mely egységes szemléletet és összemérhetőséget garantál. Ehhez az állam és a szakmai szereplők által közösen elfogadott számítási modell bevezetése szükséges.

Kimutatásukban többféle EU-s forrásról említést tesznek, illetve azok jobb kihasználását sürgetik. Mire lehet számítani a következő pénzügyi periódusban?

A 2014-2020-as időszak uniós forrásainak sorsa mostanában dől el, alakul ki. Mi minden kapcsolódó OP-t véleményeztünk, és azt javasoltuk, javasoljuk, hogy energiahatékonyság, területfejlesztés, munkaerő-piaci mobilitás, szociális címeken források jussanak lakásfelújítási, lakásépítési, bérlakásépítési programokba. A kormányzaton múlik, mekkora összeget fog ebbe az irányba terelni.

Az interjút készítette: Smulovics Tamás

PARTNEREINK
bannerbanner
EUROXTRADE A FACEBOOKON